Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Cole eközben átjött hozzánk . TV- t néztünk és pop corn - t ettünk az ágy végén ülve.  Cole horrort akart , én romantikus filmet .  De végül Cole nyert . Talán azt hitte , hogy be ijjedek és sikítvaugrok a karjai közé. Hát nem nyert.  Nem féltem.  Igazából nem is nagyon érdekelt az a film , nem is f igyeltem rá. Csak egy dolog   foglalkoztatott.  Aztán mikor ránéztem Cole - ra , éreztem rajta , hogy totál kellemetlenül érezte magát , sejtettem hogy miért , ezért  egy kicsit odabújtam hozzá , azt tettetve , hogy félek. Aztán hosszas percekig néztem Cole - t , s végül arcomat az övéhez kezdtem tolni...

Ő gondolta mit akarok , s megcsókolt. Aztán mikor már éreztem , hogy Cole túl nyomulós lett , eltoltam magamtól és egy marék kukoricát nyomtam inkább a szájába. Aztán újra a tévét kezdtünk nézni. De én megint nem figyeltem . Aztán csak hátra dőltem az ágyra. Cole látta , hogy valami bajom van , így ő is utánzott.

- Mi a baj? - simította meg gyöngéden szinte lángoló arcomat.

- Cole! Mi lesz akkor , ha vége?

- Minek?

- Hát nekünk. Úgy értem te és én is létezni fogunk .. csak külön külön.... vagy is már nem lesz olyan hogy mi , csak , hogy te , meg én.

- Olyan nem lesz!

- De ha még is ! - ültem föl. - Ha ketté válnak útjaink?

Ebben a pillanatban anyám benyitott a szobámba és boldogan közölte :

- Jaj ! Kicsikém! Felvettek az egyetemre!

Ekkor Cole szemébe néztem , arcom vörös volt, s ezt sugaltam tekintetemmel:

- ,,Erre gondoltam ! "

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.